A terrorveszély ma már valós fenyegetettséget jelent Európa, azon belül Magyarország számára is. Az idők szavára hallgatva több közép-európai ország felismerte, hogy bizonyos lépéseket meg kell tenniük, még akkor is, ha Európa más szegleteiből ezért megfeddik őket. Azonban a Wilkommenskultur feléjük is megbukni látszik, legalábbis ami az európai „őslakosság” reakcióit illeti. Ők már nem kérnek a multikultiból, mi pedig Európa orra alá dörgölhetjük, hogy megvédtük a határainkat.

Úgy látszik, ez mégsem elég. A migránsválság egy újabb alkalmazási területe lett a magyar belpolitika. Nem a közmédiás híradásokból ömlő, kedvezően alakuló számadatokra gondolok, hanem a FIDESZ alkotmánymódosító törekvéseire és az emiatt kipattant vitákra. A fő csapásirány abban mutatkozik meg, hogy az alkotmányban önálló tényállásként rögzítenék a terrorveszélyhelyzetet és ennek végrehajtásaként olyan jogosítványokat kapna a kormány, amelyekkel parlamenti egyeztetetés nélkül élhetne. A kormánynak joga lenne 60 napig rendeletekkel irányítani az ország életét, korlátozni bizonyos szolgáltatásokat, mozgósítani a hadsereget, stb.

Az aggodalom tárgya csupán az, hogy a kormány vajon ugyanazt gondolja-e terrorveszélynek, mint pl. egy átlag magyar vagy egy ellenzéki politikus. Egy ilyen mérvű felhatalmazás után, ráadásul a Parlament bevonása nélkül bármilyen, vélt vagy valós fenyegetettség esetén is élesíteni lehet a gépezetet. Játszunk el a gondolattal, mi lehet ebből a gyakorlatban!

.

Ha a pedagógusok továbbra sem vetik alá magukat a központi törekvéseknek és a tüntetések folytatódni fognak, akkor… leesett már? Az elmúlt hét tüntetései után már hallhattunk olyan hangokat is, hogy ez is egy Soros által pénzelt műbalhé. Jelzem, ha Soros György valahol a világon balhét akart, akkor ott csinált is – ami nem egy esetben kormánybuktatással járt

Ha megint fiatalok ezrei vonulnak az utcára egy olyan hagymázas ötlet miatt, mint amilyen az internetadó tervezett bevezetése volt, akkor (sajátos értelmezés alapján) ezt is lehet terrorveszélynek minősíteni. Mivel nincs kontroll és nincs egzakt narratíva arra, hogy a terror, illetve az azzal járó veszélyhelyzet mit jelent, bármilyen, tömegesen szervezett eseményt lehet veszélyesnek és belbiztonságilag aggályosnak minősíteni. Ügyes!

A fenti két példával csak azt akartam érzékeltetni, hogy egy ilyen jogi környezetben bárkiből válhat terrorista. Mellesleg a propaganda is jól működik. 2015. szeptember 15-e után a déli határok lezárásával naponta adták közre azokat a számadatokat, miszerint töredékére csökkent az illegális határsértések száma. Most viszont azt hallhatjuk, hogy ismét egyre több határsértővel szemben intézkednek a hatóságok. Ráadásul pont azután tesznek közzé ismét ilyen adatokat, miután kiderült, mégsem lesz olyan egyszerű keresztülverekedni a Parlamenten az alkotmánymódosítást. Különös!

Mielőtt bárki félreértene, nem az ellen ágálok, hogy a VALÓS terrorveszély ellen ne legyen megvédve az ország. Ehhez a jelenlegi szabályok mentén is van a kormánynak mozgástere, ha viszont még sem megfelelő a jogi szabályozás, akkor sem megengedhető, hogy a kormánynak parlamenti jóváhagyás nélkül lehessenek ilyen mértékű többletjogai. Ráadásul a két fenti példám megmutatta azt is, hogy lehet a kormánynak is nemet mondani – ameddig észnél vagyunk!